2007 június 2. | Szerző: Joncour |
“Néha szomorú, homályos bosszúfüst gomolyog, s csíp élesen szemet… szívet
Száll tétova, céltalan, s meghódít minden messzét és mélyet.
Nem válogat; búsan gördül tovább a mogorva tünemény,
az utolsó harag lángja lobbant el a semmi ürügyén.”
Kisherceg
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Felhasználónév
Jelszó
Emlékezzen rám | Regisztráció
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: