Magány
2007 április 21. | Szerző: Joncour
Írok.
Szavakat.
Elhiszed vagy nem.
Mérges vagyok, dühös és fáradt.
Haragszom Rád.
Nem érted.
Nem tanulsz semmiből.
Szeretlek.
Hiányzol?
Igen.
Vágyakozom.
A karjaid.
A szád.
Nem érted?
Nem vagy hozzám elég felnőtt.
Az apám kell legyél, a fiam, a testvérem, a barátom, az uram, a szeretőm.
A mindenem legyél.
Gyerek vagyok.
Ma az voltam.
Buta és makacs.
Szeretlek.
Hát te is szeress!
Kezelj!
Gyerekként, aki morcos és fáradt.
Nevelj meg, formálj és alakíts.
Küldj el, ha menni akarok. Egy apa bölcsességével, aki tudja, úgyis visszajövök.
Húzd meg a határokat.
Hagyd, hogy szeresselek.
Ne hagyd, hogy bántsalak.
Az önzésed rossz önzés.
Bánts, ha bántalak.
Veled jó lenne.
Tanulj meg kezelni.
Ha nem tudsz, hát küldj el.
Ha tényleg nem tudsz, légy bölcs és bátor: ismerd el, és engedj.
Értem és érted.
De ha tudsz, ha képes vagy rá..
Minden a miénk lehet.
Hiszen szeretlek és te is szeretsz.
De addig az út..
Nehéz és hosszú.
Tedd, hogy én is akarjam
Engedj el néha, hogy visszatérhessek hozzád.
Bog
Transzcendencia
2007 április 20. | Szerző: Joncour
…A 22-es csapdája…
Én szeretném tudni, Te pedig nem akarod elmondani. Ha elmondod, így, bár ne tetted volna.
A 22-es csapdája, itt, az asztalon. A kérdés: Mi a megoldás? És a válasz? Csak fel kell lapozni a könyvet, illetve, hagyni kell önmagát, hogy megmondja:
– Jól van, akkor csak tartsa meg magának, ha mindenáron titkolózni akar – förmedt rá Whitcomb tizedes, és megint kiment.
🙂
Kisherceg
Álmok
2007 április 12. | Szerző: Joncour
Nem, még nincsen vége… Az ébredés még messze.
De vajon hol vannak ők? A mező üres… A csók lebeg, az ébredés, a halál maga! A szerelem halála! Halott szerelem lehet a csók is! Csak ők tudják, hiszen az ő világuk, nekünk Semmi, nekik Minden, nektek nincs mit megérteni, nekünk túl sok lenne. A férfi keres, a nő talál… Nehéz megtartani valakit, akit a Mindenség Neked teremtett! Számtalanszor kell bizonyítani: Megérdemled Őt!
Én álmodlak… vagy Te álmodtál a saját álmomba? Gyötrő fájdalom!!!
Te az akarat! Az én akaratom, mint furcsa isten vagyunk mi ketten. Én tudom mi a helyes, de általad történik! Te vagy az én kezdetem, én pedig az Út számodra. Emlékszel a teremtésre? Ezernyi világot álmodtunk! A Döntés ketten leszünk, ezernyi világot teremthetünk.Végtelen szabadság.Már emlékszel? Mi voltunk!
Nincs mit megérteni
Kisherceg
2007 április 8. | Szerző: Joncour
Pénteken.
Bog: Ma böjt van, ilyenkor nem eszek húst.
Kisherceg: De miért böjtölünk?
Bog: Mert ma halt meg Jézus a kereszten.
Kisherceg: Értem. Azért nem eszünk, mert ő sem kapott enni.
😀
2007 április 8. | Szerző: Joncour
Bog, ne beszélj, ma ne, most ne… Csak feküldj mellém, szeretem, ahogy álmodban is szorítod a kezem…
2007 április 4. | Szerző: Joncour
Ő a legjobb ember a világon. A legeslegjobb. Higgyétek el nekem.
Bog
2007 április 3. | Szerző: Joncour
A férfi várt.
A férfi egy mező közepén állt és várt. A szeme: csukva
Nem látni senkit, aki még ott lenne. Mosolyog … ahogy azok mosolyognak, akik mást tudnak.
Furcsa tud lenni, aki keres.
Nincs ott senki, csak a mező, a szél, és a napsütés. Nézd a férfit, a remegő szemhéj, és a mosolygó száj. Az ősz, a tél, a tavasz, a nyár… Érintsd meg a végtelen időt. A férfi csak áll, csukott szemmel keres a végtelen időn át. Mosolyog… Nézd, egyedül van!
A szem kinyílik. – Régóta kereslek már. – gondolta a férfi. – Mindig is itt voltam! – gondolta a nő.
Nézd a mezőt, Kedvesem! Üres… Most megcsókollak,.. most… nekem ez a végtelen.
Kisherceg
Félti a rózsát
2007 május 16. | Szerző: Joncour
Mesélek a mezőről, most könnyű, hiszen, ha figyelsz, láthatod, hogy nincs ott senki. Így egyszerű mesélni. Így szeretem. Így… csak röviden. Most nézd meg! Virágok, hiszen ez egy virágos rét, tele szebbnél szebb növényekkel. Ebben a világban nem volt rossz. Ha viszont lenézel, a levél fonákján láthatod az egyetlen áttetsző zöld tetű párt 😀 tudd meg mifélék, tudj meg többet róluk, mentsd meg a mezőt, és irts! Vidáman
Kisherceg
Oldal ajánlása emailben
X